Egyéb szembetegségek


A szemhéjak betegségei

A szemhéjakat és a szempillákat a tudomány a szem egyik védőszervének nevezi. A szemhéjak a szemgolyót védik a külső, környezeti behatásokkal szemben. Pislogáskor elsodorják a szem felszínére került szennyeződéseket, és friss, védő könnyréteget terítenek szét a szemgolyó felszínén.

A szemhéjakat kívülről bőr, belülről kötőhártya borítja. Állományát porc és izom tölti ki, és számos mirigy található a szempillák körüli részeken. Ezek speciális, faggyútermelő és verejtékmirigyek.

Szemhéji bőrbetegségek (Dermatitis, Oedema)

Az arcon előforduló bőrbetegségek gyakran átterjednek a szemhéj bőrére is.

Fertőzéses, allergiás eredetűek egyaránt lehetnek. (Leggyakrabban: Herpesz, övsömör, orbánc, baktérium fertőzések.) A bőr kivörösödik, hólyagok, váladékozó sebek keletkezhetnek.

A szemhéji bőrbetegségek gyakran járnak duzzanattal (ödéma). A szemhéj szövetei olyanok, hogy a legkisebb gyulladás is nagy, ijesztő duzzanatot okoz.

Az allergiás gyulladások (Kozmetikum, rovarcsípés), a környező szövetek gyulladásai (kötőhártya, orr-melléküreg, arcüreg gyulladása, nátha), nyirokkeringési zavarok, vesebetegségek, hormonális zavarok - a szemhéj duzzanatának rengeteg oka lehet.

A szemhéjak bőrbetegségei orvosi határterületnek számítanak. Érdemes először szemész szakorvoshoz fordulni, a legtöbb esetben ő tud segíteni. Néhány esetben elképzelhető, hogy a szemorvos bőrgyógyászhoz vagy belgyógyászhoz fogja Önt továbbküldeni.

Szemhéjszéli gyulladás (Blepharitis)

A szemhéjszél gyulladása a szempillák vonalában vörösséggel, kisebb duzzanattal, hámlással, esetleg váladékozással jár. Többnyire elhúzódó, lassan gyógyuló betegség, de a látást nem veszélyezteti.

Két formája van, az egyik gyógyítható, a másik sajnos nem.

  1. A kifekélyesedő, gennyes formát (Blepharitis ulcerosa) fertőzés okozza, a szemhéjszéli mirigyek környékén. Megfelelő antibiotikummal kezelhető, végleg meggyógyul.
  2. A hámló szemhéjszéli gyulladás (Blepharitis squamosa) pontos oka nem ismert. A szempillák tövében korpás, beszáradt váladék gyűlik fel újra és újra. A szemhéjszél bőrének rendszeres tisztítása (speciális fertőtlenítő tisztítókendővel) segíthet, de a betegséget teljesen nem lehet meszüntetni.

Árpa (Hordeolum)

A szemhéj szélén lévő faggyúmirigyek vagy verejtékmirigyek gyulladása. Hasonlít a pattanáshoz, de a szemhéjon minden gyulladás nagy duzzanatot és vörösséget okoz. A mirigyekben baktériális fertőzés miatt gyulladás, gennyesedés indul meg.

A szemhéj megduzzad, vörös, fájdalmas.

Az árpát kenőccsel, meleg kamillás borogatással szokás gyógyítani, de a leghatékonyabb a párakötés. Macerás, de nagyon hatásos gyógymód.

Párakötés: Este a behunyt szemre forralt vizzel átitatott gézlapot teszünk. (Nem kamillát, mert ez a szembe kerülve káros lehet!) A gézlapot egy kissé nagyobb fóliával fedjük, amelyet körben leragasztunk, hogy a gézlap ne tudjon kiszáradni.

A gyógyulás:

  • felszívódik (ez a ritkább eset)
  • beolvad (begennyesedik és szerencsés esetben kifakad)
  • a szemorvosnak kell beavatkoznia (kis bemetszéssel megnyitni)
  • krónikussá válik, ún. jégárpává alakul át

Jégárpa (Chalazion)

Az „akut” árpa lenyugodva jégárpává alakulhat át, de a betegség magától is kialakulhat.

Az árpához hasonló, de nem olyan gyors gyulladás, és nem mindig fertőzés okozza. A szemhéjszéli mirigy kivezető csatornája elzáródik, a mirigy váladéka nem tud kiürülni, duzzanatot okoz. Lényegesen kisebb duzzanattal és gyulladásal jár, mint az „akut” árpa, de sokkal makacsabb. Legtöbb esetben csak műtéttel (bemetszés, esetleg a tok eltávolítása) lehet megszüntetni.

Szemhéjak hibás állása

1. Kifelé fordulás (Ectropium)

Az alsó szemhéj kifordul, a szemhéj széle nem érinti a szemgolyót. A szemhéj belső felszínét borító kötőhártya nem érintkezik a szem felszínével, kiszárad. Emiatt állandó kötőhártya gyulladás áll fenn, a szem vörösségével.

Az alsó szemhéj orr felőli részén van egy kis lyuk: könnypontnak nevezzük. Olyan, mint egy lefolyó, ebbe folyik a szemen lévő könny. A könny az ún. könnycsatornán keresztül folyik le az orrba. (Ezért van az, hogy ha sírunk, akkor az orrunkat is meg kell törölnünk…)A kifordult szemhéj könnypontjába nem tud lefolyni a könny: a beteg állandóan könnyezik, sőt: a gyakori törölgetés csak rontja a helyzetet.

Oka a szemhéj szöveti gyengesége, sérülés, bőr hegesedés, idegbénulás.

Többnyire idős korban alakul ki a betegség.

Gyógyszerrel, szemcseppel nem lehet segíteni, de műtéttel könnyen helyre lehet állítani a hibás szemhéj-állást.

2. Befelé fordulás (Entropium)

Többnyire az alsó szemhéjon alakul ki.

A szemhéj hegesedése, krónikus gyulladása, a szemhéjizmok görcse miatt a szemhéj befordul, a szempillák folyamatosan súrolják a szemgolyót.Az állandó gyulladás miatt a betegnek komoly fájdalmas panaszai vannak, a szaruhártya karcolódása miatt az állapot akár a látást is veszélyeztetheti.

Az állapotot rövid időre meg lehet oldani a szemhéj bőrének kiragasztásával (A szemhéj szélétől az arc bőréig vezetett, meghúzott vékony ragtapasz csíkkal). Végleges megoldás csak műtéttel lehetséges.

3. Szemhéjcsüngés (Ptosis)

A beteg nem tudja teljesen kinyitni a szemét, olyan, mintha állandóan álmos lenne. A felső szemhéj lelóg. Ha a lelógó szemhéj a pupillát is takarja a beteg azzal a szemével nem is lát!

A betegség oka a szemhéj lazasága, izomgyengeség, idegbénulás, gyulladások, sérülések.

Csak műtéttel lehet megoldani a helyzetet. A műtét többnyire rövid, ambuláns.

A szemhéjcsüngés veleszületett is lehet. A csecsemő és gyerekkori esetek teljesen más orvosi megoldást igényelnek.

Gyakoribb daganatok

1. Xanthelasma

A daganatnak nincsen magyar neve.

Rendkívül gyakori, legtöbbször a felső szemhéj belső felén jelenik meg először. Sárgás, lapos, zsír és koleszterin lerakódás, a daganat pontos oka nem ismert.

Mindig jóindulatú, de ha nem távolítjuk el időben, nagyon nagyra nőhet, a felső és alsó szemhéjat teljesen beborítja.

Kozmetikai okokból célszerű eltávolítani.

2. Festékes daganatok: anyajegy, érdaganatok

Viszonylag ritkán fordulnak elő, barnás vagy piros,lapos foltként látszanak a szemhéj bőrén.

A test bármely egyéb részén lévő elváltozásokkal azonosak.

Az anyajegy műtéti eltávolítása feltétlenül szükséges, ha hirtelen növekszik, a barna anyajegy sötétedik. Ha esztétikai problémát okoz a szemhéjon lévő elváltozás, a műtéti eltávolításnak nincs akadálya.

3. Basalioma (bazálsejtes bőrrák)

Főleg idősebb embereknél, nem túl ritkán kialakuló rosszindulatú szemhéji bőrdaganat.

Többnyire az alsó szemhéj belső felén alakul ki. Eleinte kis, lapos, bőrkeményedésnek látszik. Lassan növekszik, a közepe gyakran kisebesedik, vérzik. Begyógyul, de hamarosan újra vérzik.

Bár rosszindulatú daganatról van szó, a daganat csak nagyon késői szakaszában ad áttétet. Ezértaz időben végzett műtéti eltávolítás végleges gyógyulást eredményez. A műtét azonban feltétlenül és sürgősen szükséges, mert a daganat lassan, de agresszíven terjed, elpusztítja az összes környező szövetet (csontot, orrüreget, szemgödröt, stb!!!), és végső stádiumában már áttétet is ad.


Szemhéji műtétek

Árpa (Hordeolum, Chalazion)

Az árpát ambuláns műtéttel gyógyítjuk. Helyi érzéstelenítés után a szemhéjon beülről egy kis bemetszéssel kiürítjük a felgyülemlett gennyet. Makacs esetben az árpa tokját is eltávolítjuk. A beavatkozás után egy napig védőkötés szükséges, kb. egy hétig még kezelnie kell a szemét (kenőcs, szemcsepp).

A szemhéj kifordulása (Ectropium)

Ambuláns (egynapos) műtéttel, függőleges bemetszéssel megfeszítjük és így megfelelő helyzetbe hozzuk az alsó szemhéjat. A műtéti heg a gyógyulás után nem feltűnő, de általában látható marad. Egy napra védőkötés szükséges. A varratokat kb 10 -12 nap múlva távolítjuk el.

A szemhéj befordulása (Entropium)

Ambuláns (egynapos) műtéttel könnyen és véglegesen megoldható. A műtét során bőr és izomkimetszést végzünk, a seb a szemhéjjal párhuzamos, gyógyulás után szinte nem is látható. Egy napra védőkötés szükséges, néhány alsó szemhéji bőrvarratot kb. 7-10 nap múlva el kell távolítanunk.

Szemhéjcsüngés (Ptosis)

Az ambuláns (egynapos) műtét során a szemhéj emelését segítő, bőr alatt futó speciális varratot helyezünk be. Néhány apró bőrsebet látható a szemhéjon, a szemöldök környékén és a homlokon.Egy napra védőkötés szükséges, a varratokat kb. 7-10 nap után távolítjuk el. Gyógyulás után a bőrsebek láthatatlanok.

Gyerek- és csecsemőkori ptosist egynapos műtéttel többnyire nem lehet megoldani. Ilyen esetben is vállalunk vizsgálatot, és a megfelelő korrekt megoldást fogjuk ajánlani.

Szemhéjdaganatok

1. Xanthelasma

Eltávolítása nem feltétlenül sürgős, mert soha nem válik rosszindulatúvá. Lassan, de mindig növekszik, kozmetikailag nagyon zavaró. Minél kisebb az elváltozás, annál nagyobb esély van arra, hogy nyom nélkül legyen eltüntethető.

Az elváltozást helyi érzéstelenítésben kimetsszük, bőrvarratokat helyezünk be. Egy napra védőkötés szükséges, a varratokat 7-10 nap után távolítjuk el.

2. Festékes anyajegy

Beavatkozás csak akkor szükséges, ha az elváltozás növekszik, vagy sötét színű lesz. Ekkor fennáll a gyanú, hogy rosszindulatúvá vált.

A műtét azonos az xanthelasma műtétjével, de az eltávolított részt szövettani vizsgálatra küldjük, hogy biztosan tudjuk, mivel állunk szemben, van-e szükség további kezelésre.

3. Basalioma

A műtéttel a daganatot teljesen eltávolítjuk, bőrrel együtt. Ha nagyobb a daganat, a hiányzó bőrt a felkarról vett bőr átültetésével pótoljuk. A műtét helyi érzéstelenítésben történik, általában ambuláns. Nagyobb daganat esetén szükséges lehet néhány napos kórházi utókezelés. A bőrvarratokat 7-10 nap múlva távolítjuk el. Szövettani vizsgálatot minden esetben végzünk.

Plasztikai szemhéjműtétek

Laza felső szemhéj (blepharochalasis)

A műtéti bemetszés a szemhéj felső részében lévő természetes ráncba rejtve történik. A felesleges bőr kimetszése után a heg ebben a ráncban rejtve marad. A műtét ambuláns, helyi érzéstelenítésben történik. Néhány bőrvarratot 7-10 nap múlva el kell távolítanunk.

Szarkaláb

A bemetszés a halántéktájon, hajjal fedett bőrön történik. Így a műtéti heget haj takarja, műtét után egyáltalán nem lesz látható, de számítani kell arra, hogy a műtét előtt egy kis területen a haját le kell borotválnunk. (Ez sem fog látszani, mert nem a széli haj-részekről van szó.) A műtét helyi érzéstelenítésben történik, ambuláns. A bőrvarratokat 7-10 nap múlva távolítjuk el.

Alsó szemhéj „táskák”

A szemhéj szélével párhuzamosan futó, a szemhéj természetes ráncaiba illeszkedő metszéssel varrjuk fel, a műtétet esetleg zsírszövet kimetszéssel is kombináljuk. A gyógyulás után a műtéti heg egyáltalán nem látható. A műtét helyi érzéstelenítésben történik, ambuláns. A bőrvarratokat 7-10 nap után távolítjuk el.

Minden szemhéji műtét előtt konzultáción ismertetjük pácienseinkkel a műtét lényegét, a szükséges teendőket, a várható eredményt.



A kötőhártya betegségei

A kötőhártya a szem védőszerveinek csoportjába tartozik. A szemgolyót beborító vékony hártya, ráterjed a szemhéjak belső felszínére is. Fő szerepe a mozgó szemgolyó védelme. Úgy működik, mint az esőkabát csuklyája. A csklya alatt zavartalanul forgathatjuk a fejünket, arcunkat mégsem éri az eső, a szél. Ugyanigy veszi körül a kötőhártya a szemgolyót.

Apró mirigyei könnyet termelnek, mely a felszínt nedvesen tartja, nem engedi a szemet kiszáradni. A pislogás segít a szem felszínének állandó tisztán tartásában, a könnyel együtt a szemre tapadt szennyeződést, port is elsodorja.

Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)

A kötőhártya gyulladása a leggyakoribb szemészeti betegség. Minden korban előfordul. Számtalan oka lehet, leggyakrabban azonban fertőzéses eredetű. Ritkábban - bár manapság egyre gyakrabban - fordul elő allergia, szemszárazság, sérülés, maródás, UV sugárzás következtében.

A kötőhártya-gyulladásnak számtalan tünete lehet, de mindig a szem kisebb-nagyobb vörösségével jár.

Az egyszerű, fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladás általában enyhe, gyorsan gyógyuló betegség. Néha azonban szövődményei vannak, főleg elhanyagolt, nem kezelt esetekben. A szövődmények már súlyosabb következményekkel is járhatnak, ezért minden szemgyulladással ajánlatos szemorvoshoz fordulni.

Leggyakoribb a fertőzéses kötőhártya-gyulladás. Baktérium, vírus, gomba okozhatja.

A tünetek: szemvörösség, váladékozás (csipásodás, a szem beragadása főleg reggel), könnyezés, csípő, égető érzés, a kötőhártya megduzzadhat.

Nagyon sok kórokozó lehet a háttérben, de alapos vizsgálattal általában megállapítható, hogy milyen jellegű fertőzésről van szó.

Bakteriális fertőzés

Ez a leggyakoribb fajta gyulladás. Általában egyik szemen kezdődik, de csakhamar átterjed a másik szemre is. A betegség gyógyulása 7-10 nap. A betegség közvetlen kontaktussal (közvetlen érintés, közös használati tárgyak érintése, közös törölköző, stb.) tovább fertőzhet. Ha gyermekről van szó, a gyógyulásig óvodába, iskolába nem szabad engedni. Felnőtt nem dolgozhat olyan munkakörben, ahol fertőzést okozhat (élelmiszeripar, vendéglátás, kereskedelem, egyészségügy, stb.).

A szem saját védekezése legtöbbször elég a gyógyuláshoz, de vannak olyan baktériumok, amelyeket csak antibiotikummal lehet elpusztítani. Ezért, valamint a veszélyes szövődmények megelőzése érdekében ajánlatos antibiotikum tartalmú szemcseppet és/vagy szemkenőcsöt adni.

Vírusfertőzés

Hasonló tünetei vannak, de sokszor csak az egyik szem érintett, nem mindig terjed a másik szemre. Váladék kevésbé jellemző, de sokkal nagyobb égő, szúró érzéssel jár.

Gyakran nem önálló betegség, hanem lázzal, torokgyulladással járó vírusfertőzés része. Az ilyen kötőhártya-gyulladás lefolyása enyhe, a többi tünettel együtt a szem is meggyógyul.

Fertőző, járványos vírusos eredetű kötőhártya gyulladás is előfordul, főleg az őszi időszakban. Nagy gyulladással jár, viszonylag gyakoriak a szövődményes (szaruhártya gyulladással járó) esetek. Szigorú szemészeti ellenőrzés szükséges.

Egyáltalán nem ritka, hogy a vírusfertőzés - főleg gyermekeknél - uszodában terjed, bár a medencék vize elvileg fertőtlenített. Ez a gyulladás hosszabb ideig tart (2-3 hét), de legtöbbször nyomtalanul gyógyul.

Jelenleg nem ismerünk olyan szert, amely a vírusokat elpusztítja. Szerencsére a kötőhártya a legtöbb vírusfertőzésben önmagától is meggyógyul, de a gyulladt kötőhártya könnyen felülfertőződhet más kórokozókkal. Ezért minden esetben szükséges antibiotikum, esetleg gyulladáscsökkentő csepp/kenőcs adása. Léteznek olyan antibiotikumok, amelyek néhány vírusra is gátló hatással vannak, vírusfertőzésnél főleg ezeket alkalmazzuk.

Allergiás gyulladás („Don Quijote gyulladás”)

Szervezetünk nem fogad be magába idegen anyagot, eltávolítja, elpusztítja azt. Ez egy ősi, természetes védekező reakció, mely rendkívül hatékony pl. a fertőzésekkel szemben. A védekező harc lázzal, gyulladással jár mindaddig, amíg a behatolót a szervezet el nem pusztítja. Így zajlik le egy természetes fertőző betegség. (pl. influenza)

Az allergia ennek a természetes védekezésnek az eltúlzott formája. A szervezet olyan anyagokra is védekező riadót indít be, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek. A szervezet harcol, és beteggé válik anélkül, hogy erre oka lenne.

Számtalan anyagra létezik allergiás reakció. Az allergiás kötőhártya-gyulladást növényi pollenek, állati szőr, toll, gombák, por, atkák, kozmetikumok, stb. kiválthatják.

A tünetek évszakhoz kötötten, vagy egész évben jelentkezhetnek, az októl függően.

Az allergiás kötőhártya gyulladás jellemző tünete a viszketés, vörösség, könnyezés. Súlyosabb reakció esetén a kötőhártya duzzadt lehet. Gyakori az orrfolyás, tüsszögés.

Helyi kezelésként erős gyulladáscsökkentő cseppet adunk, mely legtöbbször azonnal jelentősen javítja a gyulladást. Elhúzódó esetben allergiás reakciót csökkentő cseppek adása is szükséges. Szóba jöhet allergia ellenes tabletta adása is.

Fontos feladat az allergén (allergiát okozó anyag) felderítése. Ezt allergológiai szakvizsgálat tisztázhatja (sajnos nem mindig lehet pontosan kideríteni az allergiát okozó anyagot).

Saját véleményünk:

A szemészeti szakrendelésre nem mindig könnyű bejutni, ezért nagyon sok beteg a háziorvoshoz fordul, aki a legjobb indulattal igyekszik segíteni. A szem vörösségének azonban nagyon sok oka lehet, amelyet csak szemorvos tud pontosan diagnosztizálni és megfelelően kezelni. Ezért minden esetben ajánlatos a szemészetet felkeresni. A szem vörössége sürgősségi ellátást igénylő állapot, minden szemészeti szakrendelő előjegyzés nélkül fogja Önt fogadni!


Szemszárazság

Nagyon gyakori kötőhártya betegség, főleg középkorú és idősebb embereknél fordul elő.

A beteg úgy érzi, mintha „por vagy homok ment volna a szemébe”, ég a szeme. Száraznak érzi a szemét, mégis gyakran könnyezik.

Kétféle könny létezik. Egyik könny az, amivel sírunk („reflexes könny”). A könnymirigy termeli, nem játszik szerepet a szemszárazság kialakulásában.

A másik könny az, ami a szemet nedvesen tartja („alap könny”). Ezt a könnyet a kötőhártya egysejtű mirigyei termelik. Ha ezek nem működnek megfelelően, akkor a szemgolyó felszíne szárazabb a kelleténél. Pislogáskor a szemhéj súrlódik, irritálja a szemet.

Szemszárazság esetén elhúzódó, krónikus kötőhártya-gyulladás alakul ki. Súlyosabb esetben a szaruhártya felszíne is károsodhat, mely látásromlást okozhat.

A betegséget néhány perces vizsgálattal egyszerűen és biztosan fel lehet deríteni. Sokszor jár együtt szájszárazsággal, gyomorpanaszokkal, izületi panaszokkal. (Sjögren syndroma)

Immunbetegségről van szó, mely többnyire csak enyhe gyulladásos tüneteket okoz, de a betegséget véglegesen nem lehet meggyógyítani.

A hiányzó könnyet pótolni kell, hogy a szem felszíne mindig nedves legyen. Enyhébb esetben műkönnycsepp rendszeres használata elegendő. A műkönny hatása elég rövid, a szem 2-3 óra múlva ismét száraz, ezért gyakran kell csepegtetni. Vannak olyan szerek amelyek sűrűbb összetételüknél fogva hosszabban és intenzívebben vonják be a szem felszínét, hatásuk 8-12 óráig is eltart.

Nagyon súlyos szemszárazság esetén műtéti megoldás is szóba jöhet.

A szem szárazságát külső tényezők is kiválthatják anélkül, hogy a szem beteg lenne. Intenzív figyelmet igénylő közeli munka, hosszas monitor előtti munka, légkondícionált helységben való tartózkodás, állandó porhatás, szél, túlzott UV fényhatás, kontaktlencse viselés, stb is okozhatja. Műkönny használata ilyenkor is megoldja a problémát.

Pinguecula (magyar neve nincs, körülbelüli jelentése: gyantacsepp)

A kötőhártyán a szaruhártya orr felőli oldalán, ritkábban a halánték felőli oldalán helyezkedik el, közvetlenül a szaruhártya szélénél. Lapos, sárgásfehér duzzanat. Kötőszöveti sejtek, zsírok, koleszterin felszaporodásáról van szó. Ártalmatlan elváltozás, nincs vele teendő. Ritkán gyulladás keletkezhet a környékén, amelyet cseppekkel kell kezelni. Még ritkábban kúszóhártya indulhat el belőle. (L. lejjebb)

Kúszóhártya, kúszóhályog (pterygium)

A kötőhártya a szaruhártya felszínére terjed, lassan, évek alatt növekedve bekúszik a szaruhártya közepe felé. Panaszt eleinte nem okoz, de ha eléri a pupilla területét, jelentős látásromláshoz vezet.

Szinte mindig az orr felőli részen kezdődik.

Pontos eredete nem ismert, összefüggést találtak a szem por-ártalmával, a pinguecula (l. fent) gyakori gyulladásával, és újabb kutatások szerint az UV sugárzás (napfény) is provokálhatja kialakulását.

Gyógyítása csak műtéttel lehetséges. A műtét nem nagy beavatkozás, de sajnos nagyon gyakori a kiújulás.

A műtétet minél hamarabb kell elvégezni, ha kell, többször is. Ha a műtét túl későn történik, végleges látásromlással kell számolni, mert a pupilla elé terjedt kúszóhártya a szaruhártya szabálytalanságát okozza, mely a műtét után is megmarad.



A szaruhártya betegségei

A szaruhártya (cornea) a természet egyik csodája. A szemgolyó elülső részét alkotó szövetréteg. Az emberi test egyetlen olyan szilárd szövete, amely átlátszó. Az átlátszóságot a párhuzamosan elhelyezkedő, szabályosan futó rostszálak teszik lehetővé. Kb. 0,5 mm vastag, rendkívűl szilárd szövet. Kb. 40 dioptria fénytörésű optikai lencse, ez a szem fénytörésének kétharmada.

Léteznek állatfajok, amelyeknek sokkal élesebb látásra van szükségük az életben maradáshoz.(Egyes madárfajok, halak) Az ő látásukhoz szükséges, hogy a szaruhártya átlátszósága tökéletesebb legyen, mint az emberé. Sok madárfajnak pl. van egy harmadik szemhéja is, mely a sima könnyfilm kiterítést biztosítja, a tökéletesebb látás érdekében.

Itt csak a leggyakoribb betegségeket ismertetjük. Nagyon sok egyéb szaruhártya betegség létezik, de a ritka betegségek ismertetése unalmas lenne.

Sérülések

Idegentest:

A leggyakoribb szaruhártya sérülés. Köszörülés, fúrás, hegesztés során forró fémszilánk csapódik a szaruhártyába. A sérülést leggyakrabban nem veszi észre a páciens, csak néhány óra múlva kezdódnek a panaszok: szúrás, idegentest érzés, könnyezés, szemvörösség. Ilyen panaszokkal legjobb azonnal szemorvoshoz fordulni, mert az idegentest körül két-három nap alatt úgynevezett beszűrődés (szürkés elszíneződés) alakul ki, és ez heggel gyógyulhat. A szaruhártya hege szürkés színű, amely – ha a pupilla előtti területre esik – végleges látásromlást okozhat.

Kezelése: az idegentest és a megégett keskeny szaruhártya-rész eltávolítása. Cseppes utókezelés szükséges 2-3 napig. A gyógyulás friss esetben általában nyomtalan.

Áthatoló sérülés

Rendkívül súlyos sérülés, azonnali kezelést, esetleg műtétet igényel, mert a szem burkának felszakítása a látás elvesztésével járó szövődményeket okozhat.

A legkülönbözőbb anyagok képesek átszakítani a szaruhártyát. Leggyakoribb a nagy erővel becsapódó fém vagy kőszilánk, de előfordul hegyes faág, szög, ollóhegy, és még számtalan ok miatti perforáció is. A sérülés a legváltozatosabb körülmények között következik be. A sérüléssel azonnal szemorvoshoz kell fordulni!

Kezelés: A sérülés jellegétől függ. Ha idegen anyag van a szem belsejében, mindenképpen műtét szükséges (az idegentest eltávolítása, a sérült részek helyreállítása, a seb bezárása). Ha nincs idegentest a szem belsejében, elegendő a seb bezárása varrattal, de egyes esetekben még ez sem szükséges. A sérülés ellátását és a szükséges utókezelést a szemorvos dönti el.

Horzsolás (abrasio)

A szaruhártya felszíne rendkívül vékony, így nagyon könnyen sérül.Elég, ha körömmel véletlenül hozzáérünk, máris horzsolás keletkezik. A horzsolás rendkívül fájdalmas, szúró, idegentest érzéssel jár. Vörösség, könnyezés kíséri. Nagyon változatos körülmények között történnek az ilyen sérülések.

Kezelés: Szemcsepp. Általában a szaruhártya regenerálódását gyorsító szemcseppet adunk, de szükséges antibiotikum is, mert a sérült szaruhártya nagyon érzékeny a fertőzésre. Ez különösen fontos növények által okozott sérülések esetén. A felszínes sérülés általában nagyon gyorsan, egy-két nap alatt meggyógyul.

Ívfény

Leggyakrabban akkor fordul elő, ha a páciens ívfénybe nézett, védőszemüveg nélkül (hegesztés, UV lámpa). Néhány óra múlva nagyon erős szúró, égető érzés, könnyezés jelentekezik, a beteg ki sem tudja nyitni a szemét. A betegség lényege, hogy a szaruhártya felülete enyhén megég az UV fény hatására, olyan a helyzet, mintha az egyész szaruhártya felkarcolódott volna. A betegség enyhe lefolyású, 1-2 nap alatt magától is teljesen meggyógyul.

Kezelés: Antibiotikum csepp adása indokolt, mert a károsodott szaruhártya érzékeny a fertőzésre. Hámosító szemcseppet szokás érdemes adni.

Gyulladások

A szaruhártya gyuulladásainak nagyon sok formája van, csak a legfőbb formákat ismertetjük.

Felszínes gyulladások

Oka általában fertőzés. Baktérium, vírus, gomba, szemszárazság egyaránt okozhatja. A gyulladások egy része gennyes lepedékkel és fekéllyel jár. (felszínes gennyes forma). Nagy fájdalommal, fényérzékenységgel, könnyezéssel jár.

A gyulladások más része nem jár váladékkal (felszínes nem gennyes forma), de a tünetek hasonlók, sőt a szúró fájdalom nagyobb lehet. Oka főleg vírus (elsősorban herpesz), de súlyos szemszárazság is járhat hasonló tünetekkel.

Kezelése: megfelelő antibiotikum csepp és/vagy kenőcs, gyulladáscsökkentő csepp, esetleg pupillatágító csepp.

Mély gyulladások

Hasonló okai vannak, mint a felszínes gyulladásoknak, de bizonyos általános betegségek, a szem belső részének gyulladásai is előidézhetik. Ez a forma nem jár fájdalommal, de az érintett részek elszürkülése, szaruhártya vizenyő (ödéma) miattnlátásromlást okozhat.

Kezelése a fentiekhez hasonló, de nagyobb szerepe van a gyulladáscsökkentő szemcseppeknek.

Degeneratív szaruhártya betegségek

A degeneráció a szaruhártya elfajulását jelenti. Általában öröklődő betegségről van szó, mely legtöbbször már gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik. Nagyon sok formája van, de mindegyiknek az a lényege, hogy a szaruhártya bizonyos területei kisebb-nagyobb mértékben elszürkülnek. Ha az érintett terület a pupilla előtt van, a látás is leromlik. A betegségcsoport pontos oka általában nem ismert, de jelenleg nem ismerünk más kezelési lehetőséget, mint a szaruhártya átültetés. Ezt csak akkor végezzük el, ha a látás is károsodott. A műtét ilyen esetekben általában jó eredménnyel jár. Néhány, főleg felszínes elváltozást az utóbbi években lézer-kezeléssel is gyógyítanak (excimer lézer).

Keratoconus

Speciális elfajulás, lényege a szaruhártya közepének meggyengülése, majd előre való kiboltosulása. Fiatal felnőttkorban kezdődik. Eleinte csak gyorsan fokozódó rövidlátásban nyilvánul meg, melyet szemüveggel egyre kevésbé lehet korrigálni. A betegséget kezdeti szakban speciális kontaktlencsével lehet kordában tartani, de néha ez nem elegendő. A végső megoldás a szaruhártya átültetés, mely csaknem mindig végleges, jó eredményt hoz.

Gerontoxon

Főleg idősebb korban jelentkezik. A szaruhártya szélén gyűrűszerűen körbefutó szürkésfehér sáv. Lipid (zsír) lerakódásról van szó a szaruhártya szövetében. Eredete nem ismert, de jelentősége sincs, mert a látást nem befolyásolja. Így kezelésre sincs szükség.

Száraz szem

A szem felszínének állandó nedvesítésre van szüksége, erről a nyugalmi könnyet termelő egysejtű mirigyek gondoskodnak. A szemszárazság a nyugalmi könnytermelés csökkenését jelenti. A szem nem nedvesedik megfelelően, vagy a termelődött könny nem megfelelő összetételű (túl vizes). Emiatt a szem felszíne hamar kiszárad. A beteg száraznak érzi a szemét, idegentest érzést, szúró fájdalmat érez, kivörösödik a szeme. A szárazságérzés miatt gyakran dörzsöli a szemét, reflexes könnyezés indul be. (Száraz a szeme, mégis könnyezik!)

Az igazi száraz szem szindróma a Sjögren szindróma része. Ez a betegség az úgynevezett külső elválasztású mirigyek rossz működésével jár. Szájszárazság, gyomorsav alultermelés, izzadás hiánya, izületi panaszok jellemzik, a szemszárazság mellett. Ez a nem túl gyakori.

A szemszárazság felléphet hormonális zavarok esetén (pajzsmirigy), menopauza kapcsán, de külső körülmények is okozhatják (légkondícionálás, intenzív figyelmet igénylő munkakör, pl. monitor előtti munka, kontaktlencse viselés).

A megoldás nedvesítő (műkönny) csepp rendszeres használata. Nagyon sokféle készítmény van forgalomban, valamennyi recept nélkül kapható a gyógyszertárakban. Nem mindegyik egyforma, a legmegfelelőbb cseppet a szemorvos tudja ajánlani.



Szemfenéki betegségek

A szemgolyó hátsó felét belülről az ideghártya (retina) borítja. A külvilágból érkező minden fényingert az ebben lévő látósejtek érzékelik, a jeleket az agyba továbbítják és a látóközpontban mindezt képpé alakítja.

Számos szemfenéki betegség létezik. Itt csak azt a néhány legfontosabb betegséget írjuk le, amelyek viszonylag gyakoriak, és emiatt ismeretük sok ember számára fontos lehet.

Sárgafolt elfajulás (makuladegeneráció, AMD)

A sárgafolt (macula lutea) az ideghártya központi része, ez felelős az éles látásért. A körülötte lévő területek a fixált tárgy körüli részeket érzékelik, a látási információk túlnyomó részét a sárgafolt szolgáltatja.

A degeneráció általában idősebb korban (60-65 éves kor felett) alakul ki. A központi, éles látás lassú romlásával jár, késői szakaszban vakságot okozhat. A makuladegeneráció fejlett országokban a vakság leggyakoribb oka.

Két formája van:

  • Száraz forma: a sárgafolt területén a sejtek fokozatosan sorvadnak, a retina alatt sárgás, zsírtartalmú lerakódások (drusen) halmozódnak fel. A betegség 90 %-a száraz forma. A beteg kezdetben középen (amerre néz) homályosan, szürkén kezd látni, gyakran áttetsző szürke foltot lát. Az egyenes vonalak torzulnak, görbék lesznek. Az állapot lassan, évek alatt fokozatosan romlik, a központi, éles látás csaknem teljesen elveszhet.
  • Nedves forma: a sárgafolt alatti rétegben kóros (ún. újdonképzett) erek növekednek. Ezek betörnek az ideghártyába. A törékeny érfalakon át eleinte csak savós folyadék szivárog az ideghártyába. Előbb-utóbb azonban megreped az újdonképzett erek fala, és az ideghártyában bevérzés keletkezik. Sokkal ritkább, de sokkal gyorsabb és nagyobb látásromlást okoz, mint a száraz forma. Nagyobb bevérzés esetén hirtelen látásvesztéssel járhat. Végső stádiumban hegesedéssel „gyógyul” a folyamat, de ez a központi látás teljes elvesztését jelenti. A beteg panaszai hasonlóak, mint a száraz formánál, de az állapot sokkal gyorsabban romlik.

A makuladegeneráció pontos okát nem ismerjük. Gyakrabban fordul elő:

  • Időseknél: Az életkorral egyre gyakoribb, 75 éveseknél már minden harmadik embernél jelentkezik!
  • Táplálkozás: Rizikófaktornak számít a rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, zsírdús, vitaminban szegény étrend.
  • Keringési betegségek: Magas vérnyomás, egyes szívbetegségek esetén gyakoribb.
  • Öröklés: Gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek szüleinél, nagyszüleinél is jelentkezett a betegség. Az öröklődés pontos menete nem ismert.

Gyógyítása

  • A makuladegeneráció jelenleg nem gyógyítható. A rendelkezésre álló módszerek csak lassítják a betegség romlását, véglegesen meggyógyítani, a leromlott látást nem tudjuk lényegesen javítani.
  • Lutein és vitamintartalmú gyógyszerek: tapasztalat szerint a makuladegeneráció fejlődését jelentősen lassítják, esetenként meg is állítják. A hatóanyagok beépülnek az ideghártya szöveteibe, megnövelik a sejtek ellenállóképességét a károsító hatásokkal szemben. Sokféle ilyen gyógyszer kapható a gyógyszertárakban, valamennyi vény nélkül szerezhető be.
  • Kockázati tényezők kiiktatása: a fenti tényezők egy részét meg lehet szüntetni (dohányzás, alkohol, magas vérnyomás, stb.), így a betegség esetleg megelőzhető vagy lassítható.
  • Szembe adott injekció: A szem belsejébe, az üvegtesti térbe kis mennyiségű gyógyszert fecskendeznek be (ún VEGF gátló anyagot), amely a nedves formánál lehet hatásos.
  • Lézer kezelés: Több eljárás létezik (pl. lézer fotokoaguláció, fotodinámiás kezelés, termoterápia). Mindegyiknek az a lényege, hogy a nedves formában képződő ereket próbálja elpusztítani, elzárni, hogy az ép ideghártya-részeket megvédje a kiszivárgó folyadéktól. Lényeges látásjavulással járhat a lézerkezelés, de sajnos a betegek kis része alkalmas erre a terápiára.
  • Műtét: Az éleslátás helyén lévő ideghártya terület mikrosebészeti módszerrel való elforgatása, áthelyezése. Ez a műtét ma még alig jutott túl a kísérleti stádiumon.

A makuladegeneráció valódi gyógyító eljárását még nem ismerjük.

Cukorbetegség szemfenéki szövődményei (Retinopathia diabetica)

A cukorbetegség a szemfenéken súlyos elváltozásokat hozhat létre. Az elváltozások általában lassan, észrevétlenül jelennek meg, a beteg eleinte nem vesz észre változást a látásában. Az eltérések azonban nem tűnnek el. Ha már a látás is károsodik (késői szakaszban), azt már nem lehet visszafordítani, végleges látásromlás, akár vakság is lehet a folyamat vége.

A cukorbetegség szerencsére viszonylag kis százalékban okoz szemfenéki betegséget, de rendkívül fontos a korai szemészeti diagnózis. Minden cukorbetegnek ajánlatos legalább évente szemészeti vizsgálatot kérnie, mert a korai szemészeti diagnózis esélyt ad a korai kezelésre, a súlyosabb, látást veszélyeztető szövődmények elkerülésére. A szemfenék állapotának romlása figyelmezető jelzés a diabetológus számára, hogy nincs rendben a cukor-anyagcsere. Tudni kell azonban, hogy a szemfenéki eltérések változása csak lassan, hónapok múlva követi a cukor-anyagcsere rendezését. (A szemfenéki eltérések még hónapokig romolhatnak a vércukor beállítása után is, csak azután kezd megállni vagy javulni a helyzet.)

Érdekes megfigyelés, hogy ha a szemfenéken szövődmények jelennek meg, nagyon gyakran válik érintetté a vese is, ezért ilyenkor a vese állapotának szoros ellenőrzése is javasolt.

A szemfenéki szövődmények gyakoribbak:

  • Régóta fennálló cukorbetegség
  • Rendezetlen cukor-anyagcsere, ingadozó vércukorszint
  • Egyidejű magas vérnyomás
  • Dohányzás, elhízás

A cukorbetegség a szemfenéki hajszálereket károsítja.

Háttér-retinopathia (non proliferativ retinopathia)

Az anyagcsere-zavar miatt fokozatosan károsodnak a szemfenéki kapillárisok, majd később a nagyobb erek is. Eleinte kis kitüremkedések, ún. microaneurysmák jelennek meg, ezeket szemfenéki vizsgálattal korán észre lehet venni. Az erek falai áteresztővé válnak, a környező szövetekbe folyadék kezd szivárogni, az ideghártya egyes részei vizenyőssé, ödémássá válnak, kisebb-nagyobb lerakódások jelennek meg (exudatumok), és később apró vérzések is keletkeznek.

Mindezeket a beteg általában nem is veszi észre. Ezért nagyon fontos a cukorbetegek rendszeres szemészeti ellenőrzése. Ha ebben a szakaszban fedezzük fel a szövődményt, jó esély van a további károsodások megelőzésére, a jó látás megtartására.

Viszonylag ritkán, de már ebben a szakaszban is előfordulhat, hogy az eltérések az éleslátás helyét is érintik. Ez az eset sajnos korai látásromlással jár, amely nem fordítható vissza.

Proliferativ (burjánzó) retinopathia

Egyre nagyobb területek károsodnak, egyre több helyen, nagyobb vérzések jelennek meg. Ezek az adott ideghártya területét lefedik, látáskiesést okoznak. Az ilyen vérzések lassan, de felszívódnak.

A rossz vérkeringés miatt az ideghártya egyre kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut. A szervezet beindít egy védekező reakciót: újabb ereket kezdenek növekedni azért, hogy vérhez juttassák a „fuldokló” ideghártyát. Ezek a burjánzó (újdonképzett) erek azonban nem igazi erek. Nagyon törékeny faluk van, könnyen elpattannak, hatalmas vérzéseket okoznak, melyek akár az egész szem belsejét is elönthetik. Az ilyen vérzés hirtelen vakságot okoz, nagyon lassan tisztul ki, de gyakori az újabb vérzés.

Végső stádiumban az egész szemfenéken heges, elpusztult területek vannak, kóros szövetburjánzás indul meg. Az ideghártya ekkor már sokszor leválik az alapjáról. Ez az állapot általában végleges és teljes vaksággal jár. Ez az eset nagyon ijesztő, de szerencsére ritka, korai diagnózissal és kezeléssel legtöbbször megelőzhető.

Kezelés

  • A háttér retinopathia nem igényel kezelést.
  • Érfal-védő tabletták: Ezek szemészeti hatásáról soha nem készült átfogó tanulmány, hatásuk nem bizonyított.
  • Lézer kezelés: Több formája létezik. A kezelés alapelve, hogy lézer-lövés roncsolja, hegesíti a károsodott területeket. A hegszövet kevés vért igényel, így a meglévő vér az ép ideghártya területeket látja el, tehát oda több oxigén és tápanyag jut. Fő cél az éleslátás helyének védelme, megőrzése. Ennek érdekében akár az egész ideghártyát is roncsolhatják, csak az éleslátás helye marad ép. A kezelés alkalmas a veszélyes érburjánzások lezárására is.
  • Műtét: A szem belsejét (üvegtestet) kitöltő, nagy vérzések esetén szükséges lehet az üvegtest eltávolítása, folyadékkal való pótlása (esetleg speciális szilikonolajjal vagy gázzal). Ilyenkor a szövetburjánzást is eltávolítják, lézerkezeléssel is kombinálják a műtétet. Nagy műtétről van szó, számos szövődmény lehetőségével. Végső megoldásként csak akkor javasolt, ha számottevő látási eredmény várható.

A cukorbetegség a szem többi részén is okozhat eltéréseket, ezekre itt nem tértünk ki.