Kancsalság (strabismus)

A két szem normálisan mindig a nézett pontra fixál. Ha távolra nézünk, két szemünk nézővonala párhuzamos. Ha közelre tekintünk, a két szem nézővonalai összetartanak, a fixált tárgy felé. A két szem ugyanazt a tárgyat kissé eltérő szögből látja. Ez a két szemes együttlátás, a térlátás alapja.

Rejtett kancsalság (heterophoria)

A két szem nyugalmi helyzetben (pl. a szem eltakarásakor, alváskor, sötétben) nem párhuzamos. Ha a rejtett kancsal mindkét szemmel néz valamit, a szemizmok párhuzamos helyzetbe hozzák a szemet, mert különben "duplán látna". Ezért általában nem látszik kancsalnak, csak bizonyos helyzetekben (fáradtság, sötétben, egyik szem eltakarásakor, stb.)

A rejtett kancsal folyamatosan erőlteti szemizmait, és ez gyakran vezet az izmok kifáradáshoz. A beteg pl. olvasáskor hamar elfárad, összefutnak a betűk, akár fejfájása lehet.

Fénytörési hiba, szemizombénulás, általános betegségek (pl. pajzsmirigy túlműködés, vérszegénység), túlzott kifáradás okozhatja, de lehet alkati is.

Kezelése a rejtett kancsalság okától függően megfelelő (akár speciális prizmás) szemüveg felírása, esetleg műtét.

Valódi kancsalság (heterotropia)

A két szem nézővonala nem a fixált pontra irányul, illetve távolra tekintéskor a két szem nem párhuzamos. A két szem együttes látása hiányzik.

Mivel a két szem különböző irányba néz, a páciens egyszerre két képet lát (kettőslátása van). Ez a helyzet tájékozódási zavarokat okozna, ezért az agyi látóközpont lassan eltompítja, "nem veszi tudomásul" az egyik szemből érkező képet. Így az egyik szem látása fokozatosan, lassan romlani kezd, tompalátás alakul ki.

A valódi kancsalság okai hasonlóak a rejtett kancsalság okaihoz, de szembetegségek (nagy fénytörési különbség, szürkehályog, szemsérülés, daganat, stb.) és agyi károsodások is okozhatják (gyulladás, vérzés, daganat).

Leggyakoribb az gyermekkori összetérő (befelé tartó) kancsalság, amelyet leggyakrabban távollátóság okoz.

A kancsalság formái

Sokféle szempont szerint osztályozzuk a kancsalságot, de a leglényegesebb a szem állása szerinti felosztás:

  • összetérő (befelé tartó, convergens)
  • széttérő (kifelé tartó, divergens)
  • magassági (sursumvergens, verticalis)

Igen fontos még egy felosztás:

  • Ha a kancsalság csak az egyik szemen jelentkezik: egyszemes (monocularis)
  • Ha hol az egyik, hol a másik szem kancsal, akkor váltakozó (alternáló)

Ez azért lényeges, mert a váltakozó kancsalságnál szinte biztos, hogy még egyik szem sem tompalátó, hiszen mindkét szemével képes nézni, fixálni. Egyszemes kancsalságnál a kancsalító szem bizonyos idő után majdnem mindig tompalátóvá válik.

A kancsalság felismerése

A kancsalságot a szülő is felismeri, de csak szemmel látható esetekben. Nagyon kis mértékű kancsalság sajnos sokszor rejtve marad, holott ez ugyanolyan veszélyes, mint kifejezett, nagy fokú kancsalság, mert a tompalátás ugyanúgy, gyakran kialakul.

Biztosan csak szemészeti vizsgálatokkal lehet megállapítani a kancsalságot. Bár az alapellátásban rendszeresek a szűrővizsgálatok (védőnő, gyermekorvos), az lenne az ideális, ha minden gyermeknél legalább három éves koráig szemészeti vizsgálat történne. Ekkor még nagyon jó eséllyel lehet gyógyítani a kancsalságot és a tompalátást, későbbi életkorban az esélyek fokozatosan romlanak. Általános szemészeti szűrésre sajnos jelenleg nincs lehetőség.

A kancsalság gyógyítása

A kancsalság kezelése több lépésből álló, komplex folyamat, amely sokszor évekig tart. Feltétlenül szükséges a páciens (és a szülő) jó együttműködése, mert a kezelés sokszor kellemetlen (pl. a szem takarása). Csak a türelmes, következetes kezelés hozhatja meg a jó eredményt.

A kezelés a kancsalság okától függően változó, a leggyakoribb gyermekkori kancsalság kezelését írjuk le időbeli sorrendben:

  • Megfelelő szemüveg felírása. A kancsalság sokszor már az állandó szemüveg viseléstől meggyógyul.
  • A tompalátást kezelése. A tompalátás általában már az első vizsgálatnál kiderül. Takarásos (okklúziós) kezelés szükséges, szemtakaró tapasszal. A jól látó szemet takarjuk, hogy a tompalátó szemből érkező képet az agyi látóközpont ismét tudomásul vegye. A gyermek látása a tompalátó szemén sokszor nagyon gyorsan feljavul. A tompalátás 3-4 éves korban nagyon jó eséllyel megszüntethető, azonban később egyre csökken a javulás esélye. A tompalátás 8-9 éves korban már szinte soha nem gyógyítható, a szem végleg gyenge marad.
  • A két szemet megtanítjuk együtt nézni. A takarásos kezelést csak nagyon lassan, fokozatosan hagyjuk abba. Ez csak akkor lehetséges, ha szemüveg alatt a két szem már párhuzamosan áll.
  • Ha a tompalátás megszüntetése után is kancsal a gyermek, általában műtétet kell végezni. A műtét nem túl gyakran szükséges, de ha kell, akkor nem szabad halogatni, mert a tompalátás ismét visszaalakul. Sokféle kancsalság ellenes műtét létezik, ezeket itt nem részletezzük. Lényegük, hogy a szemizmok hibás működését megszüntetjük, a szemet párhuzamos helyzetbe hozzuk. Mindegyik beavatkozás a szemizmokon történik, a szemgolyóhoz nem nyúlunk. A műtét rövid altatásban történik, a gyermeket sokszor még aznap hazaviheti a szülő.
  • Felnőttkorban csak kozmetikai okból végzünk kancsalság ellenes műtétet.