Fénytörési hibák


Távollátóság (hypermetropia)

A távollátóság (távollátás, túllátás, hypermetropia, hyperopia) lényege, hogy a szem fénytörése túl gyenge. A látott képet nem képes a szemgolyó hátsó falán elhelyezkedő ideghártyáig éllessé tenni, a kép a szem mögött lenne éles. A távollátó távolra viszonylag jobban, közelre rosszabbul lát („távolra látóság”).

A távollátóság valódi szemhiba. Önmagában nem betegség, hanem a szem törőereje és mérete közötti egyensúly közötti egyenlőtlenség. Legtöbbször veleszületett, de nagyon sokszor rejtve marad, akár felnőtt korig is. Ennek az az oka, hogy a távollátóságot a szem alkalmazkodással csökkenteni tudja, de csak bizonyos mértékben („Közelre néz ahhoz, hogy távolra lásson”). Ez a képesség a korral egyre csökken.

Sokszor öröklődik, az öröklésben nemhez kötöttség is megfigyelhető (anya-lány, apa-fiú).

Két fő fajtája van:

  • A szem túl rövid: A szemgolyó lényegében alulfejlett. A túl kis szemgolyóban egy normális szemhez „méretezett” törőrendszer van, amely a képet egy nagyobb szemben tenné élessé. Enyhébb esetben nincsen semmilyen anatómiai rendellenesség, de nagyobb távollátóság esetében a látás gyengébb lehet, látható eltérés nélkül is.
  • A törőerő túl gyenge: A szaruhártya és a szemlencse törőereje túl kicsi (a szem összes törőértéke kb. 66 dioptria). A szem mérete ebben az esetben normális.

A távollátóságot mértéke szerint is csoportosítjuk:

  • Fakultatív: Kisebb távollátást (kb. 3 dioptria) a szem alkalmazkodással korrigál. A látott kép éles, semmilyen látási tünet nincs. Fáradékonyság, gyakori fejfájás okot adhat a gyanúra.
  • Relatív: A szemhibát (kb. 3-6 dioptria) a szem korrigálja, de ennek következtében befelé tartó kancsalság léphet fel, különösen közelre.
  • Abszolút: 6 dioptria feletti szemhibát a szem már nem képes korrigálni, a páciens sem közelre, sem távolra nem lát jól.

Születéskor az egészséges szem kb. 2–2,5 dioptria távollátó. Ez fokozatosan csökken és kb. hat éves korra 0 dioptriás a szem. Ezért kisgyermeknél csak a fakultatív távollátóságot kell szemüveggel korrigálni. A kisgyermekek távollátósága nagyon sokszor rejtve marad, mert szemük akár 5-6 dioptriás szemhibát is képes minden tünet nélkül korrigálni, az egyik szem észrevétlenül tompalátóvá valhat. Ha a távollátóságot túl későn fedezik fel, a tompalátást már nem lehet megszüntetni. Ezért nagyon fontos lenne, hogy három-négy éves korban minden gyermeket legalább egyszer szemorvos vizsgáljon meg.

A kancsalságról és a tompalátásról részletesebben olvashat a „Szembetegségek / Kancsalság” menüpontban.

A távollátóság kezelése

Szemüveg

A korrekció mindig pontos és megfelelő kell, hogy legyen, törekedni kell a távollátóság teljes korrigálására. Fontos, hogy a páciens rendszeresen ellenőriztesse szemét, a kontrollvizsgálatokat ne hanyagolja el.

A szemüveget általában állandóan viselni kell, csak kisfokú távollátóságnál lehet azt időnként letenni.

Kontaktlencse

A kontaktlencse hasonlóan (bár szemüveggel valamivel jobb a látás, mint kontaktlencsével) korrigálja a látást, mint a szemüveg. Számos előnye van a szemüveghez képest, de a látást csak távolra korrigálja. Negyven éves kor felett ezért külön olvasószemüvegre is szükség van. Léteznek bifokális, multifokális kontaktlencsék, ezeket azonban nem mindenki tudja megszokni, és nem biztosít olyan éles látást, mint az olvasószemüveg.

Refraktív szaruhártya műtétek

Az eljárás lényege hasonló, mint az éjszakai kontaktlencse esetén: szabályos, laposabb fénytörő felszínt hoz létre. A szaruhártya felszínéből lézersugárral egy vékony réteget távolítanak el. A szaruhártya a műtét után úgy töri a beérkező fényt, hogy a látott tárgyak képe éles lesz szemüveg vagy kontaktlencse nélkül. Többféle ilyen műtét létezik, ezeket itt nem részletezzük. A műtét nagyon hatásos, eredménye végleges. A refraktív műtétet végző intézményekben az elővizsgálat után pontos és korrekt tájékoztatást adnak a műtét várható eredményéről.

Refraktív lencse-műtétek

A saját szemlencse eltávolítása után olyan erősségű műlencsét ültetünk be a szembe, hogy a szem fénytörése normális legyen. A műtét a szürkehályog műtéttel mindenben azonos, de a tiszta, nem elszürkült lencsét távolítjuk el, ebben az esetben optikai céllal. A műtét nálunk nem elterjedt, a tengerentúlon gyakran végzik.

Speciális lencse-műtét az ún. phakiás műlencse beültetés. Ekkor a saját szemlencsét nem távolítjuk el, hanem eléhelyezünk egy másik, kiegészítő műlencsét, amely a saját szemlencsével együtt korrigálja a látást. Ez a műtét még az előzőnél is kevésbé terjedt el.

Szemtorna

Az alkalmazkodási képesség erősítésével átmenetileg csökkentheti a távollátóságot, de nem képes azt végleg megszüntetni.



Rövidlátás (myopia)

A rövidlátás a szem leggyakoribb fénytörési hibája. A távoli tárgyakat homályosan, a közelebbi tárgyakat élesebben látja („röviden látás”) . A rövidlátó ember távolra nézéskor ösztönösen hunyorog, ugyanis így élesebben lát. Innen ered a rövidlátás orvosi neve: myopia (myops: görögül hunyorgó).

A rövidlátó szem fénytörése túl nagy, a tárgyak képét még az ideghártya előtt teszi élessé, így az ideghártyára már homályos kép vetül. Ennek alapvetően két oka lehet:

  • Tengely-myopia: A szem hossztengelye túl nagy. Ez a gyakoribb forma. Arról van szó, hogy a szemgolyó túlzottan növekszik, „nyúlik”, a fénytörö közegek (szaruhártya, szemlencse) pedig normális mértékben fókuszálják a tárgyak képét. A tengely-myopia általában genetikus eredetű. Gyakran öröklődik, általában anyáról lányára, apáról fiára.
  • Törési-myopia: A szem törőközegei túl erősek (szaruhártya, szemlencse). A szem ekkor normális méretű lehet. Ez a forma lehet alkati, de okozhatják szembetegségek (szaruhártya kiboltosulása, szürkehályog) és általános betegségek (cukorbetegség). Speciális formája az akkomodációs görcs (iskola myopiának is nevezik). A szem folyamatosan közelre alkalmazkodik a sugárizmok fokozott működése miatt. Magyar nevét azért kapta, mert gyakran fordul elő, ha valaki folyamatosan, sokáig néz közelre, például iskolásoknál, egyetemistáknál vizsgaidőszakban, közeli munkát végzőknél, stb. Ez nem igazi rövidlátás, a sugárizmok görcse magátől is oldódhat , ha a kiváltó ok (folyamatos közelre nézés) megszűnik.

A tengely-myopiát mértéke szerint három csoportra osztjuk. Hangsúlyozni kell, hogy ezek nem ugyanannak a betegségnek a fokozai, hanem különálló, egymástól lényegesen különböző eltérések.

  1. Kisfokú rövidlátás: Nem betegség, a szemgolyó nagyobbra növekszik a kelleténél. Nincs semmilyen anatómiai eltérés, a szem egyébként teljesen egészséges, a látás (szemüveggel, kontaktlencsével) teljesen éles. Általában 12-14 éves kor felett kezdődik, romlása a kamaszkor során megáll. A szükséges szemüveg 6 dioptriánál gyengébb.
  2. Közepes fokú rövidlátás: Korábban, 5-7 éves korban kezdődik, romlása tovább tart. Fiatal felnőttkorban azonban mindig megáll a romlás, ezután nem változik tovább jelentősen. A túlzott növekedés miatt a szemgolyó hátsó pólusán anatómiai deformítások is keletkeznek. Ezek a látás kisebb fokú gyengülését okozzák, a páciens szemüveggel sem lát teljesen élesen. Mértéke 6-12 dioptria közötti.
  3. Nagyfokú rövidlátás: Már 2-3 éves kor körül megindul a romlás, de előfordul, hogy csecsemőkorban kezdődik. Folyamatosan, megállíthatatlanul fokozódik a rövidlátás. Felnőtt korban általában lassul vagy megáll a romlás, de vannak esetek, amikor egész élet során növekszik a rövidlátás mértéke. A szem hátsó pólusán jelentős anatómiai deformítások vannak, a korrigált látás lényegesen gyengébb a normálisnál. 12 dioptriánál erősebb szemüvegre van szükség.

A törési myopiának ilyen felosztása nincs, mert a betegség kezdete és romlása változó.

A rövidlátás kezelése

A rövidlátást nem lehet gyógyítani (kivéve a más betegség által okozott rövidlátást és az alkalmazkodási görcsöt), csak korrigálni. Minden eljárás arra irányul, hogy a rövidlátó szem fénytörését normálissá tegyük, de a rövidlátás által okozott elváltozások mindig megmaradnak.

Szemüveg

Lényeges, hogy a korrekció mindig pontos és megfelelő legyen, mert a túl gyenge korrekció mellett a rövidlátás romlása gyorsabb lehet. Ezért nagyon fontos, hogy a páciens rendszeresen ellenőriztesse szemét, a kontrollvizsgálatokat ne hanyagolja el.

A szemüveget állandóan viselni kell, fiatal korban közelre is! Ha a rövidlátó közelre nem használ szemüveget, olyan, mintha egy szemüveget nem hordó fiatal olvasószemüveget használna. Lényegesen gyengül a szem közelre való alkalmazkodási képessége, amely panaszokat okozhat, a látás gyengülésével járhat.

Más a helyzet negyven éves kor felett. Olvasáshoz gyengébb szemüveget kell használni, előfordulhat, hogy az állandó szemüveg levétele szükséges a közeli éles látáshoz. Bifokális vagy multifokális szemüveggel egyaránt biztosítható a távoli és közeli éles látás, így elkerülhető a szemüvegek cserélgetése.

Kontaktlencse

A kontaktlencse ugyanúgy (sőt, rövidlátóknál általában jobban) korrigálja a látást, mint a szemüveg. Számos előnye van a szemüveghez képest, de a látást csak távolra korrigálja. Negyven éves kor felett ezért külön olvasószemüvegre is szükség van. Léteznek bifokális, multifokális kontaktlencsék, ezeket azonban nem mindenki tudja megszokni, és nem biztosít olyan éles látást, mint az olvasószemüveg.

Éjszakai kontaktlencse

A lencsét csak éjszaka, alváskor kell viselni, felkelés után le kell venni. Szabad szemmel egész nap éles lesz a látás. Hatásának lényege, hogy a szaruhártya felszínét kissé ellapítja úgy, hogy a szem fénytörése normális, 0 dioptriás legyen. Alkalmas arra is, hogy a rövidlátás romlását megállítsa vagy nagyon jelentősen lelassítsa. Az éjszakai kontaktlencséről részletesebben olvashat a „Kontaktlencsék / Éjszakai kontaktlencse” menüpontban.

Refraktív szaruhártya műtétek

Az eljárás lényege hasonló, mint az éjszakai kontaktlencse esetén: szabályos, laposabb fénytörő felszínt hoz létre. A szaruhártya felszínéből lézersugárral egy vékony réteget távolítanak el. A szaruhártya a műtét után úgy töri a beérkező fényt, hogy a látott tárgyak képe éles lesz szemüveg vagy kontaktlencse nélkül. Többféle ilyen műtét létezik, ezeket itt nem részletezzük. A műtét nagyon hatásos, eredménye végleges. Fontos azonban tudni, hogy csak akkor szabad ilyen műtétet végezni, ha a rövidlátás már biztosan nem romlik. A refraktív műtétet végző intézményekben az elővizsgálat után pontos és korrekt tájékoztatást adnak a műtét várható eredményéről.

Refraktív lencse-műtétek

A saját szemlencse eltávolítása után olyan erősségű műlencsét ültetünk be a szembe, hogy a szem fénytörése normális legyen. A műtét a szürkehályog műtéttel mindenben azonos, de a tiszta, nem elszürkült lencsét távolítjuk el, ebben az esetben optikai céllal. A műtét nálunk nem elterjedt, a tengerentúlon gyakran végzik.

Speciális lencse-műtét az ún. phakiás műlencse beültetés. Ekkor a saját szemlencsét nem távolítjuk el, hanem eléhelyezünk egy másik, kiegészítő műlencsét, amely a saját szemlencsével együtt korrigálja a látást. Ez a műtét még az előzőnél is kevésbé terjedt el.

Egyéb gyógymódok

A szembetegségek okozta rövidlátás kezelése az ok megszüntetése. A szürkehályogot műtéttel távolítjuk el, a szaruhártya előreboltosulást (keratoconus) speciális kontaktlencsével, szükség esetén szaruhártya átültetéssel gyógyítjuk. A cukorbetegség által okozott rövidlátás megszűnik a cukor anyagcsere rendezésével.

Az alkalmazkodási görcs oldására létezik olyan izombénító gyógyszer, amely kis dózisban adva gyengíti a sugárizmokat, így a görcs megszűnik.

A rövidlátás gyógyítására mai ismeretünk szerint a szemtorna nem alkalmas.



Öregszeműség (Presbyopia)

Nyugalmi állapotban szemünk távolra tekint. Ha egy közeli tárgyat kell megnéznunk, szemünk „közelre alkalmazkodik”. Kis belső szemizmok, az úgynevezett sugárizmok összehúzódnak, a szemlencsét domborúvá változtatják. Ezzel szemünk közelre fókuszál, a közeli tárgyakat élesen látjuk. A szemlencse fiatal korban lágy, rugalmas. Az életkor során ez a rugalmasság egyre csökken, a szemlencse merevebbé, keményebbé válik. Ha közelre akarunk nézni, egyre kevésbé képes alakját változtatni, hiába húzódnak össze a sugárizmok. Mindezek miatt egyre kevésbé vagyunk képesek közelre fókuszálni, a közeli tárgyak egyre életlenebbek. Egyre messzebb kell tartani a könyvet ahhoz hogy lássuk a betűket.. Ez kb. 40-45 éves kor körül már annyira zavaró, hogy valamit tenni kell.

Az öregszeműség nem szemhiba, hanem természetes folyamat eredménye, amely kivétel nélkül minden embernél jelentkezik előbb vagy utóbb.

Kezelés

Alapelv, hogy a szem hiányzó fénytörését konvex (+) lencsével kell pótolni, leggyakrabban olvasószemüveggel.

A lencse erőssége függ:

  • Az életkortól: Minél idősebb valaki, annál erősebb lencse szükséges ugyanarra a távolságra. Kb. 65 éves korban a szemlencse már egyáltalán nem képes domborodni, a közelre nézést csak a közeli szemüvegközeli biztosítja. Szemünk ezután már „nem romlik tovább”.
  • A távoli látástól: A közeli szemüveg erőssége mindig a távoli szemüveghez képest „pluszos”. Ha valaki rövidlátó (távolra – dioptria), akkor közelre gyengébb szemüveg kell. Ha valaki távollátó (távolra + dioptria), akkor közelre még erősebb szemüveg szükséges. Ha távolra nem kell szemüveg, az olvasószemüveg a 0 dioptriához képest lesz erősebb (+ dioptria). A távoli és a közeli szemüveg erőssége közti különbséget addiciónak nevezzük, ezt és csak ezt okozza az öregszeműség.

Korrekciós lehetőségek

  • Közeli szemüveg (olvasószemüveg). Ez a legáltalánosabb korrekciós forma. Vizsgálat után a felírt erősségű szemüveget feltéve a normál, kb. 30-40 cm olvasótávolságra fogunk élesen látni, de ha ennél közelebbre vagy távolabbra szeretnénk élesen látni, akkor arra a távolságra kaphatunk megfelelő erősségű szemüveget.
  • Bifokális szemüveg alsó részén külön közeli lencse van, amely közelre ad éles látást, a lencse felső részén távolra (1 méternél messzebb) fogunk jól látni. Hátránya, hogy vagy közelre, vagy távolra éles a kép, köztes távolságokra nem. Ha távolra nincs szükség szemüvegre, ilyen lencsére nincs szükség, egyszerű olvasószemüveg elegendő.
  • Multifokális (progresszív) szemüveg: A lencse felső részén távolra látunk élesen. Minél meredekebben lefelé nézünk, annál közelebbre lesz éles a kép, mert a lencse úgy van kiképezve, hogy az erősség fokozatosan, atmenet nélkül növekszik. A szemüvegekk között ez a legkomfortosabb, mert minden távolságra képesek vagyunk élesen látni anélkül, hogy szemüvegeket kellene cserélgetni. Különböző változatai léteznek (pl. monitorhoz kifejlesztett multifokális szemüveg), ezeket itt nem részletezzük.
  • Bifokális, multifokális kontaktlencse: Célja ezeknek is az, hogy egyetlen lencsével legyünk képesek élesen látni közelre és távolra is. Az ilyen kontaktlencsék teljesen más elven működnek, mint a szemüvegek. A lencse középpontja körül egyre nagyobb gyűrűk vannak kiképezve (ezek természetesen nem látszanak a lencsén). A lencse közepén közelre látunk élesen, de vannak lencsék ahol fordítva, távolra. A körülötte futó legbelső gyűrű területén távolra éles a kép, a következőn ismét közelre, és így tovább, váltakozva. Mivel az egész a pupilla előtt van, így egyszerre látunk távoli és közeli képet. A látóközpont idővel (akár percek alatt) megtanulja, hogy melyik képet vegye tudomásul. Az ilyen lencse rendkívül komfortos, de nem mindenki képes megtanulni ezt a „szimultán” látásmódot. A bifokális és multifokális kontaktlencse az átlagos napi tevékenységhez elegendő, de tudni kell, hogy a látott kép soha nem olyan tökéletes, mint szemüveggel.
  • Monovision: Az egyik szemet távolra, a másikat közelre korrigáljuk kontaktlencsével. Igy akár távolra, akár közelre nézünk, egyik szemünkkel fogunk élesen látni, a másikkal kissé tompábban. Ez a módszer sem ad teljesen tökéletes látást.
  • Cornealis lencse beültetés: A monovision alapelvére épülő műtéti módszer. Az egyik szem szaruhártyájába, a pupilla közepe elé egy kis domború lencsét ültetnek be. Ezzel a szemmel közelre lát élesen a páciens, de a lencse körül távolra is. A másik (nem operált) szemmel távolra éles, közelre életlen a kép.
  • Progresszív műlencse beültetés: Szürkehályog műtét során, a saját szemlencse eltávolítása után olyan műlencsét ültetnek a szembe, amely hasonló elven működik, mint a multifokális kontaktlencse. A műtétet nemcsak szürkehályogos szemeken lehet elvégezni, hanem tiszta lencse esetén is, optikai céllal. Hátránya ugyanaz, mint a kontaktlencsék esetében: a páciens nem mindig tudja megszokni. Szerencsére ez viszonylag ritkán fordul elő, mert ekkor egy újabb műtéttel kell a lencsét eltávolítani. Újabban kísérletek vannak ún. „alkalmazkodó műlencsék” beültetésére is, ezek elterjedésére azonban még várni kell.
  • Szemtorna: Ismereteink szerint az öregszeműséget némileg késleltetheti a közeli nézés erőltetése, de kialakulását nem akadályozza meg.